A Víz Világnapja alkalmából Kovács Attila gerinces zoológus kollégánk a hódokról tartott előadást, melyet múzeumpedagógiai foglalkozás kísért.

Ezt követően a Cuha-patak mentén túrázva bemutattuk a hódok tevékenységének nyomait. Még a jégesővel kísért vihar sem állította meg felfedező csapatunkat.

A Víz Világnapja alkalmából az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma minden évben szervez programokat, hogy felhívja a figyelmet a fogyatkozó édesvízkészletre, és vizes élőhelyet használó élőlények védelmére.

Rajzpályázatok, békabölcső-készítés, előadások színezik évről-évre az intézmény programpalettáját. A természetvédelmi szemléletformálás fontosságára felhívva a figyelmet az évek óta köztünk elő, zirci „lakosok” életébe nyerhettek betekintést a résztvevők.

A hódok tevékenysége ugyanis a városon keresztülfolyó Cuha-patak látképéhez tartozik. Sokan csupán a kellemetlen hatásokat, a megrágott, kidőlt fákat békalencsés vízfelszínt látják, nem is sejtve milyen pozitív hatása van az élővilág számára egy hódcsalád megtelepedése.

A hódok ugyanis egyfajta „Ökoszisztéma-mérnök” fajként képesek az élőhelyek heterogenitásának fokozására és a biológiai sokféleség növelésére. Vizes élőhelyeket hoznak létre, amelyek visszatartják az üledéket, javítják a vízminőséget, feltöltik a talajvízszintet, valamint növelik a halak és más fajok táplálékbázisát.

A vízparti fák és bokrok kivágásával elősegítik, hogy azok sűrű bozótosokká nőjenek vissza, így fedezéket biztosít a madarak és más állatok számára. A hódgátak által visszatartott víz az elmúlt rendkívül aszályos évek során – amikor a Cuha- és Gerence-patak bakonyi részei kiszáradtak – nem csak a vadak és sok más faj számára jelentette a nélkülözhetetlen ivóvizet, hanem az ember számára hasznosítható növények, fák is részesülhettek belőle.

A szombati napon egy előadás keretében a résztvevők tájékoztatást kaptak a múlt évi békabölcső készítés eredményeiről, valamint megismerhették a hódok testfelépítését, életmódját, tevékenységük hatásait az ember és a természet nézőpontjából.

Az előadás után múzeumpedagógiai foglalkozás keretében a gyerekek hódot színezhettek, elkészíthették saját hódmaszkjukat

és érdekes feladványokon keresztül bővíthették ismeretüket a vízben élő emlősről.

A játékos ismeretszerzést követően elindultunk a Cuha-patak mentén megnézni a hódrágásokat, üregeket és a hódgátat. A séta során számos izgalmas élőlényre lettünk figyelmesek.

A rézsikló és tőkés récék mellett a gyerekek a merítőháló segítségével szemügyre vehették a patakhoz kötődő nadályokat, molnárpoloskákat és bolharákokat.

A hódok által felduzzasztott szakaszon párzó barna varangyok tucatjait figyelhettük meg, mellettük az erdei békák petecsomói voltak láthatóak.

Ez alapján is megállapítottuk, hogy a hódok ugyanolyan hatékonyan tudnak kétéltű-szaporodó helyeket létrehozni mint mi. Az állatok mellett virágzó tavaszi növények is illatoztak a patak környékén: a bogláros szellőrózsák, a salátaboglárkák és az odvas keltikék példányait is megfigyelhettük.

Az időjárás a hódgát környékéig kegyes volt hozzánk, majd az „attrakcióhoz” érve jégeső kíséretével vihar kerekedett. Az eső megkoronázta a Víz Világnapja alkalmából tartott programot, de sok feledhetetlen élménnyel gazdagodva tértek haza a résztvevők.